Barion Pixel
Szarvaskő Egertől néhány kilométerre fekszik, a szarvaskői vár országszerte ismert.

Élménybeszámoló Szarvaskő szépségeiről

Mai programunk a pár száz fős lakosú faluba, Szarvaskőre vezetett. A hely igazi nyugalmat áraszt. Annak ellenére viszont, hogy ilyen kis településről van szó, annál több a látnivaló.

Szarvaskő Egertől északra néhány kilométer távolságra fekszik gyönyörű környezetben, a Bükk déli részén.

A falu egy völgyben helyezkedik el, és a “túloldalon” található a kilátó. Innen szintén nagyon szép a panoráma, Egert és a Bükk-fennsíkot gyönyörűen lehet látni. Ha pedig Nyugat fele tekintünk, észrevehető a Mátra is.

A kirándulásunkat úgy kezdtük, hogy a faluközpontban leparkoltunk az autóval. Már a hét elején jártunk erre és szemünkbe ötlött egy egyedi kis kávézó, ami a Makákó kávégyár nevet viseli. Pont ebéd után voltunk, gondoltuk, hogy megkóstoljuk, milyen itt a kávé. Isteni finom volt a kávé, barátságos hangulatú volt a kávézó.

Szarvaskő vár

A kávézást követően indultunk fel a Szarvaskői Várhoz, pontosabban a vár-romhoz, mivel sajnos mára már az enyészeté lett. A faluból kb. 500 méter az út felfelé, ami egybeesik a Kék túra útvonalával. A tetőre felérve Pazar kilátás van a Bükk hegyeire, és nagyon sok védett növény és állatfaj található itt is.

A Várat 1261 és 1295 között építette Lampert püspök IV. Béla engedélyével a tatárjárást követően. Eger elő- várának számított és váruradalom volt, ugyanis a környékbeli falvakat ide csatolták és jobbágyai látták el élelemmel a helyőrséget, valamint ide adóztak. A tatár veszedelem megszűnésével a vár is vesztett jelentőségéből, még később a huszita felkelés alkalmával vált figyelemre méltóvá az észak-déli irányú útvonala miatt.

Az 1552-es Egri Vár ostroma alatt nem került török kézre, de lakossága elmenekült. Az 1700-as évek elején Telekessy István egri püspök újból benépesítette, de ekkora már véglegesen elvesztette funkcióját és lassan az enyészetté kezdett válni. A 20. század elején még álltak a falai, viszont a környékbeli építkezésekhez elhordták a köveket és a későbbi ásatásokból lehetett következtetni a vár alaprajzára.

Geológiai tanösvény

A környéken található egy geológiai tanösvény, ami több millió évre repít vissza bennünket az időben. A Déli-Bükk földtani felépítésében meghatározó jellegű a Nagy-fennsík pereme alatti, mintegy 11 km hosszú és 13 km széles bázisos magmás kőzetekből álló vonulat, amelyen belül az óceánfenéki vulkáni kitöréskor keletkezett jellegzetes párnaláva szerkezet is kimutatható.

A közel 9 kilométeres körtúra kb. 4 óra alatt teljesíthető és érdemes végignézni a különleges bazaltképződményeket bemutató tanösvényt. A környezet és a látvány magáért beszél. Itt szó szerint mesél a múlt.

A faluban sétálva érintettük a Római Katolikus templomot, de bemenni sajnos nem tudtunk. A szarvaskői plébániáról már a 14. században tesznek említést, de egészen a 19. század közepéig fatemplom szolgált a mise helyszínéül és 1845-ben készült el a ma is látható klasszicista stílusú templom, amit Szent János tiszteletére szenteltek fel.

Kézműves portékák

A kirándulás alatt sokszor láttuk a kedves kis házak előtt kiírva, hogy házi lekvár eladó. Nagyon megörültünk, mert imádjuk a házi készítésű különlegességet. Főleg, ha olyan ínyenc ízeket kóstolhatunk, mint a csipkebogyó, som, homotövis, melyeket az erdő adja jutalmul a helyi embereknek, hogy óvják, védik a környezetüket. A falu életéhez már évszázadok óta hozzátartozik a lekvárfőzés, mert a lakosok mezőgazdaság híján az erdei gyümölcsöket hasznosították.

Amikor ott jártunk, az út mellett idős házaspárok árulták finom portékáikat. Ősszel pedig, pontosabban minden október harmadik hétvégéjén a Csipkebogyó fesztivál kerül megrendezésre, ami már egy országos hagyományőrző fesztivállá nőtte ki magát. Az ide látogatók saját maguk is bekapcsolódhatnak a csipkebogyó lekvárkészítésbe. Ezen az eseményen az egész falu apraja-nagyja megmozdul. A lekvárokon kívül a környékbeli kistermelők is kiviszik portékájukat, hogy megkóstolhassák a vendégek. Rengeteg kulturális program szórakoztatja a nagyközönséget ezen a napon, és a program valóban felejthetetlen élményt nyújt.

Szarvaskő fogadó figurái

Szarvaskő

A falu jellegzetességei közé soroljuk a falu elején és a faluközpontban található „fogadó figurákat” is. Sokáig az Eger felől bejövő úton egy traffipaxos rendőr volt, szerintem sokan lassítottak is 🙂 Manapság pedig egy vegyvédelmi ruhába öltözött bábuval találkozhatunk. A fogadó figurák, ahogy nevük is jelzi, a településre érkező embereket köszöntik, és azt jelzik, hogy a falu lakói szeretettel és barátsággal látják az erre járó utazókat.

A fogadó figurák mindig évszakhoz ünnephez kötődnek és biztosak lehettek benne, hogy bármikor tértek is vissza ebbe a kis faluba, a kreatív lakók mindig szolgálnak valami újdonsággal.

Ha Egerben jársz akkor mindenképp látogass el ebbe a csoda faluba, de már most szólunk, hogy egy nap nem lesz elég, mert annyi a látnivaló és érdekesség.

Eger imádó vagy? Kattints ide és töltsd ki képes kvízünket és tied lehet a személyre szabott TOP15 élménygyűjtemény!

Ha pedig szállást keresel Eger belvárosában, akkor itt tudsz foglalni.